Az utolso hetemet kezdem meg Budapesten, mielott vegleg balatoni lakos lennek :)
Egyetlen porcikam se kivant visszajonni ide. Masra sem tudtam gondolni, mint hogy semmi kedvem ujra talalkozni az Illes utca lakossagaval (eljen a nyoooocker).
Szerencsem volt, mert Markuszek elhoztak autoval. Tehat Isten Veled fel nyolcas vonat, amivel mindig Pestre jottem :) Az allomason mindig arra gondoltam, hogy nem akarok visszajonni Pestre. Aztan a Kelenfoldi Palyaudvaron mar sirni tudtam volna a tokreszeg homelessek kozott keso este.
Autoval kellemesebb volt erkezni, foleg, hogy ejjel jottunk, hogy elkerulhessuk a nyari forgalmat az autopalyan. A varos kihalt volt, s Budan, valamint a Szabadsag-hidon vezet az ut hszaig kocsival. A varost tehat olyannak lathattam igy utolso erkezesemkor, amilyennek mar nagyon regen, valaha, mint amikor megkedveltem. Mert igen,volt ilyen is. De aztan ugy alakult, hogy egy masik arcaval kerultem kozelebbi kapcsolatba,biztosan nem veletlenul.
Nagyon fura erzesek keritettek hatalmaba, ahogy autoztunk befele. Egeszen meg voltam ijedve. Olyan, mintha a fiatalsagomat kellene elengedni. Ami valahol igaz is abbol a szempontbol, hogy most kezdodik a nagybetus, felelossegteljes Elet. Most mar nem csak magamert felelek, hanem a boldogsagunkert Gerivel, es a kiskutyank, Eddie boldogsagaert.
Ez a varos, Budapest nem rossz,csak nekem volt az. Ha mas reszeink mozogtam volna, s mig ezt tettem, egesz joban voltunk. Valamint ez a fiatalok varosa. Egyetemistak fellegvara, izgalmas eletkezdetek helyszine. De en mar masik eletszakaszban vagyok, es nem tudom, de nem is akarom levetkozni a videki enemet. Olvasom, hogy nyilatkoznak azok, akik igazan szeretik ezt a varost. "Meg a metro gumijanak szagat is imadom"-nyilatkozta az egyik blogger. Csodalom erte, de azt hiszem,erre szuletni kell. Vagy ebbe a varosba, hogy a veredbe ivodjon, s ne tudj meglenni enelkul a porges nelkul, vagy egyszeruen kozmopolitanak kell szuletni.
No, en egyik sem vagyok, talan ezert volt, hogy mindenfajta merengo erzes ellenere fullaszto volt belepni a kislakasba. Pedig imadtam, imadtuk ezt a kis bájos alberletet, es sok szep emlek helyszine, valamint igazi kis otthon volt. De csak a ket het alatt annyira megszoktam, hogy mindig szelloztetunk, es friss levego jon be a szobaba, hogy meg most is hianyerzetem van, es furcsa igy elaludni.
Amikor beertunk Pestre, Eszter bezarta az autot (itt muszaj). Azonnal eszembe jutott, hogy jovunk mi meg ide buliba, barati latogatoba, es az biztos szuper lesz. Kellett Budapest az eletembe, mert valami olyasmit valositott meg, amirol 13 evesen kislanykoromban abrandoztam az elso naplomban: onallosag, es amit szerintem nem art megtapasztalni, mielott elkotelezodik az ember. De sokkal jobban varom, hogy nagy setakat tegyunk Eddievel a termeszetben, es reggelente uszhassunk Gerivel a Balatonban, telen meg korcsolyazhassunk. Az ember is termeszeti leny, es akarmennyire is tudja elvezni a nagyvarosi nyuzsgest, a lenyenek egy fontos es ősi elemét vesziti el, ha nem figyel arra, hogy neha feltoltodjon a fak, vizek, tavak, hegyek, allatok, novenyek kornyezeteben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése