Eddie, a matróz

Eddie egy matróz kutya lesz. A gazdájának nincs egy normális cipője (a kutyasétáltatáshoz azért majd muszáj lesz venni :)), de a kedves kutyának megvesz mindenféle csuda dolgot.
Egy raklapnyi tengerészes kiegészítőt kapott a kis eb, tehát Matróz kutya lesz belőle. Dehát mit lehet tenni, ha pont most követett el merényletet ellenem a Fressnapf, és elárasztották cuki navy style-os dolgokkal az üzletet? A gyenge pontomon találtak el engem és a pénztárcámat :D
Nem mintha Eddie-t érdekelné majd, hogy tengerészes, vagy éppen hupikék fekhelye lesz. Nem hatódik meg majd, hogy kék-fehér-piros színű-e a póráza, egyszerűen csak örülni fog, ha látja, és nem a színe miatt, hanem mert azt fogja jelenteni, hogy sétálni megyünk.

a kép csak illusztráció! :)

Kissé tehát zizi vagyok, és lázban égek. Alig bírok másra gondolni, de közben örülök, hogy már csütörtök van, mert azt jelenti: holnapután mehetünk Eddie-ért! :) Sőt, este van, úgyhogy csak másfél nap :D 
Ebből is látszik, hogy az emberekben mindig ott él a gyerek, semmivel sem várakozom felnőttesebb módon, csak annyi a különbség, hogy nem kell megkérdeznem, hányat kell még aludni, hanem ki tudom számolni :)
Sajnos Geri pont most csak fél hetet lesz otthon, így azonnal eléggé egymásra leszünk utalva. Ebben az a nehéz, hogy igyekezzek ne magamhoz költöztetni és szoktatni teljesen a kutyát alvásügyileg. Az alapelv, hogy a hálószobába nem jöhet be, tehát ha már a közelemben akarom tudni, akkor bizony a hegy megy Mohamedhez, azaz lenn alszom a nappaliban (ahová egyébként csak akkor jöhet be, amikor ott vagyunk). Később talán majd az egyik kisszobában, ha kialakul ott a helyünk, de előbb Eddie legyen szobatiszta, hogy jöhessen az emeletre.

A kutya egyébként már most segít lelkileg. Ha nem rá gondolnék állandóan, akkor biztos nehezebb lenne a búcsúzkodás. Sok mindenkitől elköszöntem már: kollégától, szomszédtól, orvostól, stb. Jó érzés, hogy mindenkitől olyan kedves szavakat kapok. A dokitól konkrétan könnyezve jöttem el: klassz érzés, hogy az általam nem szeretett Pesten is milyen jó emberekkel voltam körülvéve. A dokibácsi volt az egyik kedvencem: tudjátok vannak ilyen emberek, akikkel alig találkozol, nem tudsz róla semmit, de árad belőle a kedvesség, és tudod, hogy számíthatsz rá. A doktor úr ilyen, és szerencsémre sok hasonló ember volt a környezetemben még Pesten is.

Ma céges vacsin voltunk egy szuper étteremben a Kopaszi-gáton. A főnököm kérdezgetett, hogy mennyire fog hiányozni Budapest, és őszintén tudtam azt mondani, hogy kevésbé. Visszajövök, élvezem majd az előnyeit (kétségkívül vannak), de vidékre jobban járok.

Persze sajnálom, hogy kimaradnak a csajos délutánok, vagy az olyan programok, mint a tegnap esti kollektív meccsnézés a Szabadság téren. De azt hiszem, boldogabbá fog tenni egy balatoni séta Gerivel és Eddie-vel. 

Utolso het Budapesten

Az utolso hetemet kezdem meg Budapesten, mielott vegleg balatoni lakos lennek :)
Egyetlen porcikam se kivant visszajonni ide. Masra sem tudtam gondolni, mint hogy semmi kedvem ujra talalkozni az Illes utca lakossagaval (eljen a nyoooocker).
Szerencsem volt, mert Markuszek elhoztak autoval. Tehat Isten Veled fel nyolcas vonat, amivel mindig Pestre jottem :) Az allomason mindig arra gondoltam, hogy nem akarok visszajonni Pestre. Aztan a Kelenfoldi Palyaudvaron mar sirni tudtam volna a tokreszeg homelessek kozott keso este.
Autoval kellemesebb volt erkezni, foleg, hogy ejjel jottunk, hogy elkerulhessuk a nyari forgalmat az autopalyan. A varos kihalt volt, s Budan, valamint a Szabadsag-hidon vezet az ut hszaig kocsival. A varost tehat olyannak lathattam igy utolso erkezesemkor, amilyennek mar nagyon regen, valaha, mint amikor megkedveltem. Mert igen,volt ilyen is. De aztan ugy alakult, hogy egy masik arcaval kerultem kozelebbi kapcsolatba,biztosan nem veletlenul.
Nagyon fura erzesek keritettek hatalmaba, ahogy autoztunk befele. Egeszen meg voltam ijedve. Olyan, mintha a fiatalsagomat kellene elengedni. Ami valahol igaz is abbol a szempontbol, hogy most kezdodik a nagybetus, felelossegteljes Elet. Most mar nem csak magamert felelek, hanem a boldogsagunkert Gerivel, es a kiskutyank, Eddie boldogsagaert.
Ez a varos, Budapest nem rossz,csak nekem volt az. Ha mas reszeink mozogtam volna, s mig ezt tettem, egesz joban voltunk. Valamint ez a fiatalok varosa. Egyetemistak fellegvara, izgalmas eletkezdetek helyszine. De en mar masik eletszakaszban vagyok, es nem tudom, de nem is akarom levetkozni a videki enemet. Olvasom, hogy nyilatkoznak azok, akik igazan szeretik ezt a varost. "Meg a metro gumijanak szagat is imadom"-nyilatkozta az egyik blogger. Csodalom erte, de azt hiszem,erre szuletni kell. Vagy ebbe a varosba, hogy a veredbe ivodjon, s ne tudj meglenni enelkul a porges nelkul, vagy egyszeruen kozmopolitanak kell szuletni.
No, en egyik sem vagyok, talan ezert volt, hogy mindenfajta merengo erzes ellenere fullaszto volt belepni a kislakasba. Pedig imadtam, imadtuk ezt a kis bájos alberletet, es sok szep emlek helyszine, valamint igazi kis otthon volt. De csak a ket het alatt annyira megszoktam, hogy mindig szelloztetunk, es friss levego jon be a szobaba, hogy meg most is hianyerzetem van, es furcsa igy elaludni.
Amikor beertunk Pestre, Eszter bezarta az autot (itt muszaj). Azonnal eszembe jutott, hogy jovunk mi meg ide buliba, barati latogatoba, es az biztos szuper lesz. Kellett Budapest az eletembe, mert valami olyasmit valositott meg, amirol 13 evesen kislanykoromban abrandoztam az elso naplomban: onallosag, es amit szerintem nem art megtapasztalni, mielott elkotelezodik az ember. De sokkal jobban varom, hogy nagy setakat tegyunk Eddievel a termeszetben, es reggelente uszhassunk Gerivel a Balatonban, telen meg korcsolyazhassunk. Az ember is termeszeti leny, es akarmennyire is tudja elvezni a nagyvarosi nyuzsgest, a lenyenek egy fontos es ősi elemét vesziti el, ha nem figyel arra, hogy neha feltoltodjon a fak, vizek, tavak, hegyek, allatok, novenyek kornyezeteben.

Koltozes elott

A ket hetes szabadsagom gyakorlatilag az itteni eletunk foprobajanak is tekintheto.
Annyi a kulonbseg, hogy jovo hettol, amikor mar itt leszunk, velunk lesz a kis Jack Russellunk, Eddie is.
Ha egy szoval kellene osszefoglalnom, hogy milyen itt, akkor azt mondanam, hogy TERMÉSZETES.
Persze sokat voltunk mar itt, igy nem szokatlan, de valahogy olyan, mintha mindig itt lettunk volna.
Leugrom a boltba egy kis papucsban, es integetek a szomszedoknak.
Reggel nincs szukseg ebresztoorara, mert hangos madardalra kelunk minden nap. Ma mondjuk a bogarra, aki bekoltozott a tetoablak resebe, es reggelente a szarnyainak surrogtatatsaval probalja lehuteni a feszket. Ez inkabb bosszanto, de sokkal kellemesebb, mint az autok zaja Budapesten.
A madarak is piszkos hangosak, de megis nevetnem kell toluk, mert itt legalabb merunk nyitott ablakkal aludni, es friss levego aramlik a szobaba. Budapesten ket eve nem aludtam nyitott ablaknal.
Hallani lehet meg a tyukok kotkodacsolasat a szomszednal, amikor kihirdetik a tojasokat, amiket tojtak. A szulinapi bulinkon itt levo gyerekek mondjuk megprobaltak agyondobni oket, de szerencsere nem sikerult, bar ketto meghalt enelkul is - a szomszed sajat foxija probalta megenni oket :D
Van sajat kisrigonk, aki itt lakik az udvarban. Nagyon kis helyes, es mindig hangosan rikacsol, amikor jon a macska :)
Szoval ilyen komoly torteneseink vannak itt a Balatonon :) De pont ezert imadom, picit sem hianyzik a tomegnyomor es a szmog.
A barataim biztos fognak hianyozni, de majd meglatogatom oket, es remelem, ok is engem :) Es biztosan itt is lesznek barataim.
Elso korben a kutyank, Eddie :)
Ez a blog a videki, balatoni eletunkrol, valamint a kutyankrol fog szolni. Es leginkabb magamnak irom, konnyen lehet, hogy nem sokakat fog erdekelni, hogy minden bejegyzes arrol fog szolni, hogy milyen itt (tok jo), es hogy mi a helyzet a kutyankkal, rola biztos nagyon sokat fogok irni. Viszont ha valaki azt kerdezi, hogy mi ujsag velunk, hogy erezzuk magunkat, akkor itt reszletesek elolvashatja.
Bocsanat, de ekezetek csak ritkan lesznek, mivel telefonrol fogok irni, es igy sokkal gyorsabb. Persze tudnek ekezettel is, de a tobbletidot inkabb kutyasetaltatassal fogom tolteni :))